Naprendszerünk 10. bolygója?

forrás: http://index.hu/tech/urkutatas/xena2403/

A Xena nagyobb a Plútónál

2006. február 3., péntek 16:10 - Index

A felfedezése óta viták kereszttüzében áll a Xena (2003 UB313) kisbolygó. Az égitestet most sikerült elso alkalommal megmérni. Az eredmények szerint jóval nagyobb a Plútónál, és talán még a Hold méreteit is meghaladja.

Az UB313 átméroje 3000 kilométer, vagyis kereken 700 kilométerrel nagyobb, mint a Naprendszer kilencedik, legszélso bolygója. Ezzel ismét fellángolhat a vita tudományos körökben a Xena bolygóvá nyilvánításáról, illetve a Plútó aszteroidává visszafokozásáról.

Mivel a felfedezoje, Mike Brown által ideiglenesen Xenának elnevezett UB313 igen kicsi, illetve a Naptól igen távol kering, a kutatóknak három év óta csak most sikerült meghatározni a pontos méreteit. "Garantáltan nagyobb a Plútónál" - becsülte Brown annak idején.

A Naprendszer tizedik bolygójának címére pályázó Xena 3000 kilométeres átmérojével nagyobb a Plútónál, számoltak be mérési eredményeikrol a Nature tudományos szaklap hasábjain a bonni egyetem és a Max-Planck rádiócsillagászati intézet kutatói.

Ezzel igazolták a Xena felfedezoje, Mike Brown becsléseit. A nemzetközi csillagászati unió (IAU) augusztusi, Prágában tartandó közgyulésén határoz arról, hogy a Xenát valóban bolygónak nyilvánítják-e.

Az azonos nevu tévésorozat hosnoje után elnevezett Xena a Naprendszeren belül felfedezett legnagyobb új égitest a Neptunusz 1846-os katalogizálása óta. Mivel az UB313 jelentosen nagyobb a Plútónál, egyre nehezebb lesz az utóbbit bolygónak nevezni, ha a Xenától megtagadják ezt a státuszt, idézte a pro-physik.de híroldal Frank Bertoldi, a tanulmány szerzojének szavait.

Az IAU munkacsoportot hozott létre, hogy határozzák meg a bolygók eddig pontosan meg nem határozott definícióját. Sok csillagász különben kétli, hogy a Plútó bolygónak számítana-e, ha ma fedeznék fel.

A Plútó és a Xena a Neptunon túl húzódó Kuiper-öv jeges objektumai közé tartoznak. A Xena a legtávolabbi Naprendszerhez tartozó égitest, a Naptól 14,5 milliárd kilométerre kering. A központi csillagunk körül egy teljes kört 560 földi év alatt tesz meg.

Erosen excentrikus pályája 97-szer távolabbra viszi a Naptól, mint a Föld-Nap távolság. A Xena méretének meghatározása azért ütközött nehézségekbe, mert a kisbolygó felszínének visszavero képessége nem volt ismert.

A Frank Bertoldi és Wilhelm Altenhoff vezette kutatócsoport az UB313 hoképét és optikai fényességét állapította meg, így következtetve a visszavero képességre és a méretre. A hokép elkészítéséhez a Spanyolország déli részét található, 30 méteres IRAM (Institut de Radio Astronomie Millimétrique) rádióteleszkópot, illetve annak még érzékenyebb MAMBO-2 kameráját használták.

Az optikai fényben a Naprendszer objektumait a visszavert napfény révén látjuk. A látszólagos fényesség erosen függ az égitestek méretétol és a felület visszavero képességétol. Utóbbi néhány százalék és 50 százalék között változhat, ami lehetetlenné teszi a méret meghatározását csupán az optikai fényesség alapján.

Az 1,2 milliméteres hullámhosszon viszont a visszavert napfény elhanyagolható, és a fényesség csak az objektum méretétol és felszíni homérsékletétol függ. A homérséklet jól becsülheto a Naptól való távolság alapján, így az égitest mérete és optikai visszavero képessége az IRAM MAMBO-2 kamerája segítségével meghatározható volt.

forrás: http://index.hu/tech/urkutatas/xena2645/

Holdja lehet a Xenának

2005. október 4., kedd 11:10 - Index

A Naprendszer legtávolabbi bolygóját felfedezo amerikai kutatók bejelentették, hogy az égitest körül apró folt mozog. A Xena holdja hatvanszor kisebb lehet a bolygónál. A keringési pálya elemzése segíthet a tömegek meghatározásában.

A nemrégiben a Naprendszer külso határainál felfedezett tizedik bolygónak a jelek szerint holdja is van, állapították meg amerikai kutatók. A bolygó megfigyelése során a California Institute of Technology (CalTech) csillagászai a közelben kis objektumot észleltek.

Mivel az objektum a bolygó körül mozgott, a Mike Brown vezette kutatócsoport arra következtetett, hogy csillagról nem lehet szó. A hold felfedezése jól jöhet a Xena további vizsgálatához, például a tömege kiszámításához.

Mike Brown júliusban jelentette be, hogy a Kuipert-övben jégbol és sziklából álló új égitestet fedeztek fel, amely nagyobb lehet a Plútónál. Brown a bolygót egy amerikai kalandfilm-sorozat fohosnoje után nevezte el Xenának.

Egyre gyorsabban

Ha most a kutatóknak sikerült megállapítaniuk a hold keringési pályáját, és a bolygótól való távolságát, abból ki lehet számítani az égitestek súlyát. Minél gyorsabban mozog ugyanis egy hold a bolygója körül, annál nehezebbnek kell lennie az utóbbinak.

Ez a hold viszont, amelyet különben Brown a sorozatbeli Xena kíséroje után Gabriellának nevezett el, nem segít lezárni a bolygó definíciójáról zajló vitákat. Mint korábban beszámoltunk róla, a Plútót meg akarták fosztani ettol a rangjától.

Bolygó vagy sem?

A bolygók világos meghatározását ugyanis mindmáig nem sikerült kidolgozni. Ha pusztán a méret számítana, több másik égitestet, például a Jupiter több holdját is bolygónak kellene nevezni. A hold jelenléte sem lehet kikötés, mivel a Merkúr és a Vénusz hold nélkül pergeti napjait.

Brown szerint különben Gabriella 250 kilométer széles és mintegy hatvanszor kisebb, mint a Xena. A Naprendszer utolsó bolygója 14,5 milliárd kilométerre kering a Naptól, mintegy háromszor távolabb, mint a Plútó.

forrás: http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=4&id=5626

Újra kell értelmezni a bolygók fogalmát Naprendszerünkben
A nemrégiben felfedezett tizedik bolygónak - úgy tunik - több „testvére” is van, s ezek megismerésével Naprendszerünk keletkezésének titkaiba is bepillanthatnak a tudósok, akiknek azonban alighanem át kell gondolniuk, hogy mit is tartanak igazából bolygónak...

A legutolsó bejelentések szerint az úgynevezett tizedik bolygó, amelyet nem hivatalosan Xenának kereszteltek el, s amelynek egyelore hivatalosan csak a 2003 UB313 nevet adták, tehát ez a tizedik bolygó körülbelül 4300 kilométer átméroju, vagyis negyedével nagyobb a Plútónál.

Húsvéti Nyuszi és Télapó

A Xena a Földnél 97-szer messzebb kering a Nap körül. Két másik, a Plútóhoz hasonló nagyságú égitest most csatlakozott a Xenához. Az egyiket angolul Santának (a Santa Clausból rövidült elnevezése a Télapónak, illetve a Mikulásnak) nevezik félhivatalosan, a másikat pedig Easterbunny-nak, vagyis Húsvéti Nyuszinak. Hivatalosan persze nem így hívják oket: az egyik jele a csillagos égbolton 2003 EL61, a másiké pedig 2005 FY9.

Mindhárom most felfedezett égitest pályája különbözik Naprendszerünk legtöbb bolygójáétól. Pályájuk síkja eltér például a Földétol, így hol „följebb”, hol pedig „lejjebb” találhatóak bolygónk és a Nap síkjához képest. Mindhárom új bolygót egyébként a kaliforniai Samuel Oschin Teleszkóppal fedezték fel a Palomar Obszervatóriumban.

Ami a Santát és az Easterbunny-t illeti, mindketto valamivel kisebb a Plútónál – közölte Mike Brown, a kaliforniai muszaki egyetem, a California Institute of Technology kutatója. A két égitest a Földnél 52-szer messzebb kering a Nap körül.

A legfurcsább égitest

A legfurcsább ezen újabb égitestek közül a Santa, amely egy rövid és vastag szivarhoz hasonló alakot vett fel. Szélessége nagyjából a Plútóéhoz hasonlítható, s minden négy órában vet egy bukfencet, vagyis átfordul magán. Még érdekesebb, hogy van egy apró holdja, amelyet nem hivatalosan Rudolfnak kereszteltek el, amely 49 naponta tesz egy fordulatot a Télapó körül.

„Bolond egy égitest ez a Santa” – magyarázta Brown. Bolond, de hasznos! A bukfencezés és a holdacska jelenléte a tudósok számára mind-mind segítséget jelent, hogy meghatározhassák az égitest tömegét és suruségét. Így például a Santa surusége a sziklákéhoz hasonló, ami meglepte a tudósokat, hiszen inkább vízjéghez hasonló suruségre számítottak korábban.

Az, hogy a Télapó kozetekbol áll, és nem vízjégbol, illetve, hogy pályája különleges, arra utal: az égitest egykor valamilyen külso bolygó építoeleme volt. Ez az (os)bolygó még a hagyományos Nap körüli pályán mozoghatott, amikor a Naprendszer még sokkal fiatalabb volt.

Hány bolygó van Naprendszerben?

Ám a hatalmas osbolygók korai, kifelé irányuló mozgása a kisebb, külso osbolygók darabjait csúzliszeruen kilökték az urbe, így alakulhatott ki a bolygótöredékek mostani furcsa pályája – errol már Hal Levison, a coloradói Southwest Kutatóintézet szakértoje beszélt egy, az angliai, Cambridge-ben zajló csillagászati konferencián. Éppen ezt a folyamatot próbálják most modellezni Levisonék. Szerinte egyébként más hatások, például a Naprendszerünk keletkezésekor még ezekhez a bolygókhoz sokkal közelebbi más csillagok tömegvonzása is hathatott a Santára, illetve az Easterbunnyra és a Xenára.

Az mindenesetre már most látszik, hogy a bolygó kifejezést a csillagászoknak újra kell gondolniuk. Levison szerint az, hogy valamilyen égitestet bolygónak tekintünk-e, az nem tudományos, hanem inkább kulturális kérdés immár. Amíg a Plútó volt a legnagyobb égitest az úgynevezett Kuiper-övben, addig mindig lehetett azzal érvelni, hogy ez valamilyen különös képzodmény. A távoli aszteroida-övezeten belül azonban most már egyre több és nagyobb „bolygót” fedeznek fel, így már nem lehet a Plútót olyannyira különösnek tartani. A Xena méterei alapján vagy a tizedik bolygónak számít, vagy pedig sem a Xena, sem a Plútó nem tartozik a planéták közé, és akkor csak nyolc bolygó létezik a Naprendszerünkben – jegyezte meg Brown.

forrás: http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&rov=4&id=5751

Holdja is van a tizedik bolygónak
Azok a csillagászok, akik júliusban bejelentették Naprendszerünk „tizedik bolygójának” megtalálását, most azt mondják, hogy ennek az égitestnek még egy holdja is van.

Az újabb felfedezés a Hawaiin muködo Keck Obszervatórium megfigyelése. Ez az obszervatórium a Mauna Keán található. Michael Brown, a California Institute of Technology szakértoje azt állítja, hogy a mostani felfedezés segíthet abban, hogy megállapítsák az új planéta tömegét – írja a BBC. Jelenleg a bolygót Xenának hívják, a holdat pedig Gabrielle-nek keresztelték el, amíg a hivatalos névben meg nem egyeznek. Mindkét elnevezés az amerikai TV-sorozatból, a Xenából származik.

Vita a bolygók besorolásáról

Brown professzor közleménye szerint a Xena felfedezése óta nyitott kérdés volt, hogy van-e holdja. A Xena (pontosabban a 2003 UB313 számú égitest, ahogyan néha hivatalos kódnevén emlegetik) hosszan elnyúlt, ellipszis alakú pályával rendelkezik. Jelenleg 1,5 milliárd kilométeres távolságban tartózkodik, azaz 97-szer messzebb, mint amekkora a a Föld-Nap-távolság. A Xena keringési síkja pedig 45 fokos dolésszöget zár be a többi bolygó pályájához képest.

A mostani felfedezés kapcsán újraéledhet a vita: milyen kritériumok szükségesek ahhoz, hogy egy égitestet bolygónak nevezzünk. A Xena mellett eddig saját méretei szóltak. 2800 kilométeres valószínusítheto átmérojével nagyobb, mint a 2390 kilométeres Plútó, amelyet régóta a bolygók közé sorolnak.

Ugyanakkor mások csak úgy nyilatkoznak, hogy mind a Plútó, mind pedig a Xena jobbára csak egy-egy nagyobb égitest a Kuiper-övezetbol, ahol kozetekbol és jégbol álló égitestek óriási mennyiségben találhatók. Ha ezeket bolygónak neveznénk, akkor degradálnánk az olyan nagyobb égitestek státuszát, amelyek a Naphoz közelebb keringenek – hangzik a másik tábor érvelése.

A Vénusznak és a Merkurnak nincs holdja

A vitát nem feltétlenül befolyásolja, hogy a bolygónak tartott égitest rendelkezik-e állandó kísérovel, vagyis holddal. A jól ismert és a Naphoz legközelebb keringo bolygók közül a Vénusznak és a Merkurnak nincs is holdja. Ám korábban is kimutatták már, hogy néhány aszteroida körül keringenek kisebb „ursziklák”. Így van ez a Xenával is.

A hírügynökségi beszámolók szerint Brown professzor sem lepodött meg a Xena körül keringo kisebb objektumon, hiszen a Kuiper-övben lévo égitestek közül számos rendelkezik kísérovel. A hold százszor halványabb, mint a Xena, amelyet néhány hetente kerül meg. A Gabrielle-t szeptember 10-én észlelték eloször a Keck Obszervatórium berendezéseivel.

forrás: http://hirek.csillagaszat.hu/kuiper-objektumok/20051001_10_bolygo_holja.html